— Blog

Olvasd el az általam írt cikkeket, posztokat.

scoliosis

A gerincferdülés lelki karakterisztikája és rendszerszemléletű kezelése

A gerincferdülés nem csupán egy rossz tartás és nem is egy "könnyen-gyorsan kezelhető" probléma. Mivel a legsérülékenyebb életkorban alakul ki és hosszútávú, következetes együttműködés melletti komplex kezelést igényel, így nem oldhatjuk meg "egy kis gyógytornával". Érdekes kutatások jelentek meg a gerincferdüléses fiatalok lelki karakterisztikájával, hasonló személyiségjegyeivel és lelki nehézségeivel kapcsolatban. Mára már egyértelmű, hogy pl. az introverzió, a harag megélésének és kimutatásának gátoltsága egy gyakori közös vonás a scoliosisosok körében. Ezeknek a kedves, mosolygós, gyakran kissé gátlásos fiataloknak nagyon komplex, testi-lelki-rendszerszintű kezelésre van szükségük a hatékony terápiájuk és lelki egészségük érdekében.
 
Több mint tíz éve dolgozom gerincferdüléses fiatalokkal és felnőttekkel. Nagyon szeretem őket és viszonylag gyorsan tudok hozzájuk kapcsolódni, mivel nekem is van ilyen problémám. Tudom, mit jelent egy ilyen sérülékeny, bizonytalan és nehéz időszakban egyszerre helytállni a suliban, keresni önmagam, próbálni beilleszkedni a közösségi életbe, mellette gyógytornázni és felelősen, "felnőttesen" gondolkozni magam felől.
 
Valahogy mindig is éreztem, hogy akármennyire különbözőek a páciensek, van valami közös, nagyon elemi összefüggés a gerincferdüléssel élők lelki profiljában. Nemrég kezdték el kutatni ezt a területet és nagyon érdekes összefüggéseket találtak. A felhasznált cikkek sajnos nem túl nagy esetszámú kutatások, így tudományos értelemben vett szignifikanciára nem utalhatok általuk, viszont sok, egymástól különálló kutatás eredményeire és sok szakember szakmai tapasztalatának egybegangzó megtapasztalására alapozva írom ezt a bejegyzést. Úgy gondolom, bőven van létjogosultsága. A bemutatás és összefoglalás után a bejegyzés végén komplex ajánlás is található.
 
INTROVERZIÓ
 
 1.) A Springer Nature Scoliosis and Spinal disorders 2017-es cikkei között jelent meg egy cikk (https://scoliosisjournal.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13013-017-0136-9), melyben 43 gerincferdüléses fiatalt (39 lány, 4 fiú) vizsgáltak. Ezen kutatók azt találták, hogy a scolis fiatalok közös vonása az introvertáltság, egyedüllét preferálása és az önellátás magas szintje. A kutatást végző csoport a cikk végén azt tanácsolja, hogy scoliosisos (gerincferdüléses) fiatalok számára érdemes szociális képességeket fejlesztő programokat is ajánlani, hátha az jótékonyan hat a lelki állapot által a tartásra és a gerincferdülés állapotára.
 
Személy szerint úgy gondolom, hogy bár kicsi mintán végezték, saját, tizenéves tapasztalataimmal is egybevág, hogy a gerincferdüléses fiatalok nagyrészt valóban introvertált lelki működésűek és rendkívül önállóak. A cikk kapcsán kifejezetten nagy előrelépésnek tartom, hogy egy ilyen problémának a lelki- és személyiségbeli kapcsolódásait vizsgálták és összefüggésbe hozták a pszichológiai terület fejlesztését a szomatikus állapot javítására. Igazán megnyugtató, hogy a lelki karakterisztika és belső működés testtartásra gyakorolt hatása is valamilyen szinten már megjelenik a cikkben, hiszen eddig nem nagyon foglalkoztak orvosok vagy gyógytornászok azzal, hogy a lelki folyamataink (alapműködésünk és aktuális állapotunk egyaránt) meghatározzák a testtartásunkat, a testtartásunk pedig a gerinc állapotának komoly tényezője. Ebből is világosan láthatjuk, hogy nem foglalkozhatunk még egy gerincferdülés tekintetében sem csupán a fizikai tényezőkkel, nem intézhetjük el egy "húzd ki magad"-dal vagy "korrigáld a tartásod"-dal a történetet. Kezelni kell az egész személyt a lelki folyamataival és személyiségével, alapműködésével, aktuális helyzetével együtt ahhoz, hogy effektív munkát végezhessünk és automatizáljuk a helyes tartást, ezáltal pedig a javulást elősegítsük.
 
2.) Amivel viszont nem teljesen értek egyet a cikk kapcsán, az a szociális skill-ek fejlesztése. Ennek az oka az, hogy ha valaki alapműködését, tehát személyiségét tekintve introvertált, akkor neki ez az egészséges működése. Nem kell extravertáltabbá konvertálni ahhoz, hogy jobban érezze magát a bőrében. A saját személyiségének megismerésében, tehát az önismeretben és önazonos, természetes működésben kell támogatni ezeket a tiniket, akik alapjáraton is az identitáskeresés Eriksoni fázisában vannak. Ismerjék meg a saját működésüket, tanulják meg kezelni  saját magukat és a helyzeteiket. Az önbizalmuk erősödjön meg a saját működésükben. A szociális skill-ek fejlesztése abban az esetben szükséges, ha ez valóban elmarad a szükségeshez képest és ez valódi problémát jelent a fiatalnak (pl. tényleg nehezen barátkozik, nem találja a megfelelő társaságot maga számára). Ugyanez a kutatás rávilágít ezen páciensek önállóságára, magas szintű önellátóságára, amely tovább erősíti benne, hogy nem feltétlenül a szociális skillek hiánya az elsődleges probléma.
 
Nagyon sok introvertál páciensem van, aki tökéletesen jól érzi magát a saját baráti környezetében, nem vágyik arra, hogy "extravertáltabb" legyen és úgy gondolom, nem is feltétlenül kell, hogy azzá váljon. Vannak kivételesen jó szociális érzékkel rendelkező fiatalok is, akik, amennyiben szükséges, nagyon jól boldogulnak a társasági életben, de amikor vége egy eseménynek, visszavonulnak saját magukhoz vagy társaságukhoz feltöltődni, mert alapjáraton nem ez a kényelmes számukra. Mára ez már teljesen közismert, normális introvertált működés. Tehát ez a tényezőt egy kicsit másként értékelem, mint az ajánlásban megadott tanács mondja.
 
 
ÉRZELMEK
 
1.) 2014-ben, szintés a Springer Nature Scoliosis and Spinal disorders-ben található kutatás (https://scoliosisjournal.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13013-014-0024-5) is érdekes összefüggéseket vizsgált. Ebben az esetben 50 gerincferdüléses fiatalt (9-26 évesek) vizsgáltak (46 lány, 4 fiú). 12 beteg nem kapott kezelést, 38-an konzervatív kezelést kaptak. 26-an fizioterápiás kezeléseket kaptak és 27 személynek volt fogszabályzója (éjszakai vagy rögzített). Általában jó vagy nagyon jó megfigyelők voltak ezek a fiatalok. Nagyon érdekes volt az egész vizsgálatban, hogy rajzelemzéshez kapcsolódóan végezték az érzelmi- és lelkiállapot felmérését. A betegek több mint felének rajza jelzett egyértelmű stresszt, feszültséget. Ezek egy része kifejezetten testképhez kapcsolódó jelnek tekinthető, de további vizsgálatok szükségesek ezek tisztázására, főként amiatt, mert kis esetszámmal, kontrollcsoport nélkül történt a kutatás.
 
Fontos feszültségforrást mutattak a rajzok a közösségi interakciókkal kapcsolatban. Gyakori volt (34-36%) az arcvonások elhagyása, mulasztása, felületessé válása és 20%-uknál a sziluett "elhagyása". Ez utóbbi tényezők az elszigeteltségre való hajlamot, ürességé érzését szokták jelenteni a szakértők szerint. Az adott területek árnyékolása és mértéke a kor előrehaladtával nőtt, ami utal az általános aggodalom és fizikai megterheltség korral való szintjének növekedésére. A rajzok elemzéséből arra lehet, hogy következtetni, hogy a testtel kapcsolatos félelmek és aggodalmak szintjének növkedése, valamint a lelki egészség csökkenése a korral fokozódik.
 
Összességében a fiatalok felénél érzelmi és/vagy fizikai igénybevétel miatti nehézségeket találtak. A fiatalok harmada mutatott hajlamot elszigeteltségre és félénkségre, 20 %-uknak volt az elkerülés a védekezési stílusa. A vizsgált fiatalok 90%-a nem mutatott agresszív tendenciát. A kor előrehaladása egyenes arányban fokozta a test miatti aggodalmakat és a mentális egészség romlását. Emiatt a szerzők feszültségcsökkentő, testtudat növelő, kapcsolai készségfejlesztő pszichológiai programokat ajánlanak a gerincferdüléses fiatalok számára. Érdekesnek találták azt is, hogy maguk a vizsgálatok és kezelések nem tették problématudatosabbá a betegeket és nem adtak jobban hangot az aggodalmaiknak. A fogszabályzó viselése nem okozott mérhető különbséget.
 
2.) Dr. Robert Schleip - A modern fascialis thorax kezelés és modern scoliosis terápia előadásában (2021 - Oriolus Med Online Academy előadása) kiemelte, hogy a gerincferdüléses páciensek az ő praxisában is és az általa ismert kutatásokban is általában kedves, mosolygós, introvertálabb személyek, akik nehezen vagy egyáltalán nem fejezik ki haragjukat, nincsenek dühkitöréseik, akadályozott számukra a harag és düh megélésének folyamata. Ebből azt a megállapítást tette, hogy ez a fajta elakadás egy speciális testtartás felvételére hajlamosít, mely megegyezik a scoliosisos páciensek ülésben látható mintázatával. (Aszimmetrikus görnyedés). A doktor úr kiemelte, hogy a gerincferdüléses páciensek lelki/mentális kezelése szintén hozzájárul a testtartás automatizmusának megváltozásának, mely segíti a scoliosis terápia hatékonyságát.
 
3.) Saját praxisomban hasonló megfigyeléseket tettem, a szorongás és gátlásosság, az érzelmek megélésében és kimutatásában való gátoltság nagyon gyakori a gerincferdüléses fiataloknál, ez pedig kiemleten fontos terület a terápia során. Az egészségügyi kezelések (pl. gyógytorna) tekintetében megkerülhetetlen az empatikus, biztonságos, ítélkezésmentes bizalmi légkör kialakítása és fenntartása. A mechanikus "csinálás" önmagában visszaüthet, pláne ebben a korban. A megértés és bizalmi légkör pedig erősíti a fókuszt, a gyakorlást és hatékonyságot. Emellett a megfelelő légkörben oldódó gátlások a testtartásra is pozitív hatással vannak. A feszült, szorongó, bizalmatlan, gátlásos személyek tartása eleve "görbe", egy defenzív tartást idéz elő erőteljesebb izomtónussal, melyet éppen szeretnénk leépíteni. Gerincferdülés és tartáskorrekció tekintetében a lelki terület kezelése (verbális és nonverbális placebok) használata elengedhetetlen ahhoz, hogy a helyes testtartáshoz legközelebbi tartást automatizálni tudjuk. Aki szorong, az vissza fog állni azonnal automatikusan a görnyedt tartáshoz. A megfelelő önértékelés és önbizalom, a csökkent feszültség egy egészségesebb tartás felvételét indítja el automatikusan a szervezetben. 
 
 
EGYÉB PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK
 
1.) Egy 2016-os tudományos cikkben a szerzők egyértelműen kimondják, hogy a gerincferdülés "összetett összefüggéseket mutat a személyes jólét és a pszichopatológia különböző formáival. A legtöbb kutatási tanulmány az egészséges kontrollokhoz képest az idiopátiás gerincferdülésben szenvedő betegek körében nagyobb arányban dokumentált pszichés zavarokat (pl. önkritika, negatív testkép, alacsony önértékelés) és mentális zavarokat (pl. szorongásos és depressziós zavarok, személyiségzavarok)." (Forrás: https://hrcak.srce.hr/file/261086)
 
Elmondható tehát, hogy a scoliosis komplex összefüggésekkel kapcsolódik a páciens teljes biopszichoszociális jóllétével. Hatással van az egész személyiségére és arra, ahogyan érzi magát a bőrében, ahogyan a világot érzékeli és reagál rá. Nem kezelhetjük csupán a gerincét, mint testalkotóját úgy önmagában. Az egész rendszerre hatással kell lennünk a kezelés folyamán és minél komplexebb megközelítésben kell kezelnünk a pácienst.
 
2.) Az gerincferdülés jelentős pszichológiai hatással lehet a serdülőkorú személyekre. Míg a serdülők többsége meglehetősen rugalmas (reziliens), és jól tud alkalmazkodni, az gerincferdülés káros hatással lehet a pszichoszociális jólétükre. Többüknek érzelmi támogatásra és megküzdési stratégiák fejlesztésére van szükségük. A mentális egészségügyi szakembereknek használniuk kell(ene) a pozitív pszichológiai elveket a megküzdés megkönnyítése érdekében. Az elfogadás, remény, bátorság, elszántság mind kiemelten fontos, támogatásra szoruló területek. A szülők pszichoedukációjára is szükség van. A serdülők diagnózisra adott és kezelésre reakcióit a szülőknek megfelelően kell(ene) lereagálni, hogy segíthessék a páciens megküzdését problémájával. Támogató szakemberek és hálózatok (pl. fórumok) létfontosságúak a páciensben kialakult érzések azonosításához és normalizálásához. Korai felismerésre és beavatkozásra van szükség azok esetében, akiknél felmerül vagy fennáll a mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázata. A szülők megküzdési stílusa és nevelési elvei is kiemelten fontosak, ugyanúgy, mint a betegeké. (Forrás: https://palpsychology.com/wp-content/uploads/2015/01/Psychological-Implications-of-Scoliosis.pdf)
 
Számomra, mint rendszerszemléletű terapeutának, a fenti cikkből a legfontosabb a környezet lehetőség szerinti bevonása. A páciens nem önmagában létezik, főként amíg tinédzser. Ő egy család része. Egy osztályközösség tagja. Egy város/falu/település lakója. Egy adott kultúrával rendelkező személy. Mindent összefüggésében értelmezve és értékelve: a páciens egy komplett rendszer része amiből őt nem vonhatjuk ki. Helyesebben kivonhatjuk, de miest visszakerül a rendszerébe (mert visszakerül), és a rendszer nem változott, a páciens pedig nem kompetens a változás fenntartásában, abban az esetben a probléma reprodukálja önmagát, tehát visszarendeződik. (S. Minuchin - Rendszerszeméletű családterápiás modell) Elengedhetetlen, hogy a kezelőorvos, gyógytornász, coach/pszichológus és mindenki, aki a páciens jóllétéért dolgozik, együtt, csapatot alkotva dolgozzon a szülővel, jobb esetben az egész családdalhiszen ők ennek a rendszernek egy elemi, esszenciális része. A tranzakcióanalízis szempontjából a család fontos színtere az életnek: a játszmák, időtöltések és minden tranzakció egy komplementer rendszer része. Sok, elmérgesedett, kimerült, reménytelennek érzett szülő-gyermek viszony alapja a nem megfelelő konfliktuskezelés, önismeret, ebből fakadóan pedig az állandóan kiújuló családi játszmák. Ezek a játszmák is fenntartó tényezői lehetnek a serdülő meg nem értettségének, kommunikációs zárlatának, elszigetelődésének, szorongásának. Erre épülnek a betegséggel és kezeléssel járó specifikus nehézségek, mint az állandó gyógytornára járás, gyakorlás, stb. Egyszerűen nem tehetjük meg, hogy ezen esszenciális tényezőket ne vegyük figyelembe és ne vonjuk be a kezelés egész metódusába.
 
 
A RENDSZERSZINTŰ MEGOLDÁSHOZ SZÜKSÉGES
 
Szakorvos: Szakorvosi feladatokat lát el, mint a képi diagnosztika elkészítése, értékelése, szakorvosi vizsgálatok, kontroll vizsgálatok, gyógykezelések kiírása, operáció
 
Fizioterapeuta (Gyógytornász): 3 dimenziós korrekciós terápia (Schroth), Funkcionális Stabililázó Tréning (Schroth alapokon), Kötőszöveti kezelések (Fascialis manuális terápiák mind a mozgásszervrendszeren mind a visceralis rendszeren), Egyensúlyi- és proprioceptív tréning, Aktivitási szint és rendszeres mozgás beépítésének elősegítése, Szemtorna, Segédeszközös terápiák, műtételőkészítés, műtét utáni rehabilitáció
 
Dietetikus: Az izmok, csontok, szövetek megfelelő állapotához megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozásra van szükség, ennek biztosítása nélkül a terápia hatékonysága erőteljesen csökken. Egyénre szabott táplálkozás-beállítás és annak lépésről lépésre történő beépítése szükséges. A MIT kérdésre dietetikus segít választ találni, a HOGYAN-ra pedig szakképzett egészség coach.
 
Coach/Pszichológus: A lelki egészség megtartása és/vagy helyreállítása, önismeret fejlesztése, önazonosság erősítése, önbizalom megerősítése, énvédő mechanizmusok, stressz- és konfliktuskezelő technikák, szorongásoldás, szülőkkel történő együttműködés, szülők támogatása, akár közös ülések a pácienssel és a szülőkkel/családdal, testkép és énkép helyreállítása, megerősítése, táplálkozási- és evészavarok megelőzése
 
Mindenütt alap: A megfelelő partnerkapcsolaton alapuló, gyógyulást támogató kommunikáció.
 
A NORAHCOACHING komplex szolgáltatásai ennek nagy részét (fizioterápia, egészség coaching, táplálkozás-beállítás egy bizonyos szintig) lefedik.

Kapcsolat

NorahCoaching logó

Facebook

Instagram

Linkedin

— Kapcsolat