A vezetők és segítő szakemberek gyakran önmagukat elszigetelve végzik munkájukat, miközben mások támogatásáért felelősek. Ezek a szerepek segítség nélkül, elszigetelt működéssel hosszú távon nem csak kimerítőek, bizonyított, hogy súlyosan egészségkárosítóak is. 

A magas terhelésű, felelősségteljes szerepekben élők esetén, mint a vezetők és a segítő foglalkozásúak, különösen fontos a minőségi társas kapcsolódás, valamint a biztonságos kapcsolódáson alapuló szakmai segítség kérése ill. elfogadása. (pl. coaching, mentoring, szupervízió) A segítségkérés nem gyengeség, hanem az egészséges önszabályozás és a hosszú távú működőképesség záloga. Az összesített tudományos bizonyítékok alapján kijelenthető: az egészséges kapcsolódás gyógyít – biológiailag, pszichológiailag és társadalmilag is.

De hogyan néz ki ez a gyakorlatban? A cikkből kiderül!

Néhány nagyon konkrét kutatási eredmény...

• a biztonságos kapcsolódás kimutatható stroke megelőző, érrendszert védő és idegrendszert nyugtató hatással bír
• erős összefüggés van az emberek együttérzőképessége (és viselkedése) és jólléte, boldogsága, egészsége és élettartama között, ha az együttérzésből fakadó viselkedést nem viszik túlzásba és nem érzik túlterheltnek magukat a segítő szerepeik miatt
• a biztonságos kapcsolódás és kötődés (az oxitocin általi hatás révén) érelmeszesedés- és gyulladáscsökkentő hatású, mely rengeteg komoly betegség (többek között a stroke) oka lehet.
• „a társadalmi elszigeteltség összefüggésben áll a felnőttek körében a bármilyen okból bekövetkező halálozás fokozott kockázatával.”

(Konkrét kutatások és eredményeik a cikk végén tekintehetőek meg forrásokkal együtt.)

A biztonságos kapcsolódás neuropszichológiai hatásainak súlya

Az emberi egészség sokkal komplexebb annál, mint amit a mainstream csatornákon hallunk. Bár a helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás, pihenés és kikapcsolódás fontos részei ennek, csupán csak egy kis részt fednek le „az egészség, mint rendszer” helyreállítása szempontjából. Az ember nem önmagában létezik és működése a vele kölcsönhatásban lévő rendszerek részeként értelmezhető csak: Ha a test bármely része „beteg”, az egész test „beteg”. Ha az emberi aspektus bármely része kibillen egyensúlyából, a teljes emberi léte elveszti egyensúlyát. Ez alól nem kivétel sem a vezető, sem a segítő.

Amiről nagyon kevés szó esik az egészség kapcsán, pedig bizonyítottan alapvető jelentőséggel bír; az a biztonságos kapcsolódás. Ennek hiányában az emberi idegrendszer képtelen az egészséges homeosztázis kialakítására, hiszen ez az alapja a kiegyensúlyozott vegetatív működésnek. A vegetatív idegrendszer felel a test létfenntartási funkcióiért (pulzus, vérnyomás, légzés, keringés stb. beállításáért).

Ha a biztonságos kapcsolódáson keresztül nem tudjuk megélni a társas bevonódás neurális impulzusait (vizuális, auditív, neuroceptív ingerek révén), a bolygóideg elülső ága (ventral vagus ideg) nem fogja legátolni azokat a szimpatikus vegetatív reakciókat, melyek idegrendszeri alapon tartják fenn a stresszt a szervezetben. Emiatt egy állandó standby módban marad a szervezet, mely eleve kimerítő és a legtöbb krónikus betegség fontos rizikófaktora: magas vérnyomás, 2. típusú cukorbetegség, gyomor-bélrendszeri betegségek, stroke, stb. (Stephen W. Porges – Polyvagal Theory alapján)

Az előbb felsorolt problémákról pedig pontosan tudjuk, hogy a vezetők és egészségügyi dolgozók gyakori betegségei. Teljesen feleslegesek a drága „manager szűrések”, és „kötelező egészségügyi szűrések” ha nem változtatunk előtte-utána semmit. Ez olyan, mintha reggel csak azt néznénk meg, milyen kócosak vagyunk, milyen gyűrött a pizsamánk, majd elmennénk dolgozni úgy, ahogy vagyunk.

A rendszerszemlélet alapján az ember nem elszigetelt egyénként, hanem társas és strukturális hálózatok tagjaként működik, így a prevenció és az egészségmegőrzés is a rendszer szintjén értelmezendő.

Mit tehetsz hosszútávon testi-lelki egészségedért segítőként és vezetőként?

Az első és legfontosabb tisztázadó dolog, hogy mindenki a saját egészségéért és jóllétéért felelős. Vezetőként és segítőként is mindenki maga felel azért, hogy "munkaképes állapotban" legyen és maradjon, ami nem egyenlő a "még éppen elevezek a farvizen" vagy a "kibírom még" állapottal. Az öngondoskodás része, hogy testileg is karban tartsd magad - például rendszeres, jóleső testmozgással, minőségi táplálkozással, megfelelő mennyiségű és minőségű alvással -, de odafigyelj az érzelmi- és mentális jóllétedre is. Ez utóbbi szokott gondot okozni, hogy mit is jelet, ezért itt van pár tipp hozzá:

• Figyelj az érzéseidre a nap folyamán: Amit megtanultál elnomyni, tanulj meg hozzá újra kapcsolódni. A jóleső és a nehéz érzésekhez egyaránt. Ugyanis ezek jelen vannak az életedben (testedben, lelkedben egyaránt), akár észleled őket, akár nem. Az önmagaddal való kapcsolódás a jólléted nulladik lépése, ami segít majd a másokkal való kapcsolódásban is. Rengeteg hasznos információt tartogatnak azok az érzések, amiket jelenleg is folyamatosan - akár tudattalanul is, de - ignorálsz.

• Figyelj a személyes kapcsolataidra: Biztonságos, megkönnyebbülést adó, ellazító a környezetbe érkezel haza? Valóban "haza érkezel", amikor otthon vagy? A barátaid feltöltenek és pozitív érzelmi energiát adnak számodra vagy csak elvárnak tőled? A kapcsolatok rendezése, a határhúzás szintén része a jóllétednek.

• Énidő - Család - Barátok - Munka egyensúlya: Minden rajta van a mentális térképeden, vagy "csak dolgozol"? Vagy egyetleg dolgozol és ellátod a családod, de másra nincs kapacitásod? Hogyan szeretnéd, hogy kinézzen a térképed és hogyan néz ki most

• Milyen az önképed? Hogyan látod magadat? Mi a véleményed magadról? Hogyan gondolkodsz és érzel saját magad irányába? Kíméletlen hajcsárja vagy önmagadnak, elkényszteted magad? Hogyan bánsz magaddal? 

• Milyen a világképed? Hogyan látod a világot? A világ egy veszélyes hely, ahol mindenki a hibáidat lesi (szerinted)? Vagy egy csodálatos hely, ahol ezernyi felfedeznivaló izgalom vár? Amit a világról tanultál és ahogyan a világra tekintesz, szintén kihat arra, ahogy érzed magad. 

• A tanulás és munkához kapcsolódó készségek fejlesztése gyakran van a fókuszban, de mi a helyzet a hobival? A kikapcsolódással?

• A szakmai készségek mellett mennyire figyelsz a saját szakmai működésedre? Milyen rutinok épültek be? Ezek hasznosak vagy már csak szabotálnak? A szavaidra lehet, hogy odafigyelsz, de viselkedésed mit árul el rólad? Mindenkinek meg akarsz felelni és mindenkinek a legjobb formádat akarod mutatni? Vagy már senki véleménye nem érdekel? Hogy vagy szakmailag a bőrödben mások szemüvegén keresztül? 

A fentieken túl nagyon sok aspektust meg lehet még vizsgálni, de ami közös bennük, hogy egy szokatlan célpontra, magadra fogsz fókuszálni általuk. Ebben segít...

• a life coaching, hogyha magánéleti életvezetésről van szó
• a health coaching (egészség coaching), hogyha az egészségedről van szó
• a business coaching ha a munkádról van szó
• és a szakmai szupervízió (coachoknak, eü dolgozóknak), ha a munkahelyi működésedről van szó

A fenti segítségek közös pontja, hogy egy olyan elfogadó térben kapsz értő figyelmet, ahol biztonsággal kapcsolódhatsz újra saját magaddal és egy biztonságosan kapcsolódó személlyel.

Mind szervezetileg, mind egyénileg fontos lenne a vezetők és segítők szempontjából, ha...

• a szervezetek támogatnák azokat a programokat és lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a vezetők és segítők mentális és szociális regenerálódását is (pl. szupervízió, mentoring).
• a szakemberek ismernék a személyes és szakmai határaikat, valamint a segítségkérés jogát és szükségességét, valamint az öngondoskodásra az élet természetes részeként tekintenének.
• a kapcsolódás minőségének fejlesztése és ápolása nem „luxus”, hanem alapvető biológiai és pszichés szükséglet lenne, mert már tudatában vannak, hogy ezek hiánya betegséghez és korai halálozáshoz vezethet.

Ha szeretnél elindulni ezen az úton, vagy már elindultál, de szakembert keresel, aki segítségül lehet neked ebben a folyamatban, írj a kapcsolatfelvételi ponton vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen keresztül és kérj ingyenes online konzultációt!

Konkrét kísérletek és eredményeik

Egy kísérletben 2 csoport nyulat tartottak magas koleszterin tartalmú diétán. Az egyik csoport nyulat simogatták, kézbe vették, kedvesen beszéltek velük és játszottak velük. A másik csoport nyúlnak csak beadták az ételt és nem foglalkoztak velük. A táplálékuk minőségében és mennyiségében semmi eltérés nem volt. A kísérleti időszak végén az aortán speciális festést végeztek, hogy lássák a koleszterin károsító hatását az érfalon, valamint megmérték a nyulak szérum koleszterinszintjét, a pulzusszámát és a vérnyomását. (A vizsgálat faktorok a stroke fő kockázati tényezői!) A simogatott nyulaknál több mint 60%-val csökkent az aortán látott érelmeszesedés mértéke, annak ellenére, hogy a szérum koleszterinszintje, a pulzusszám és a vérnyomás hasonló volt, mint a másik csoporté. Tehát a gondoskodás, a biztonságos kapcsolódás kimutatható stroke megelőző, érrendszert védő hatással bír. Nem az étrend, nem a mozgás, a kapcsolódás minőségének egyedüli változása hozta létre ezt az eredményt!

Forrás: https://www.science.org/doi/10.1126/science.7384790?url_ver=Z39.88-2003&rfr_id=ori:rid:crossref.org&rfr_dat=cr_pub%20%200pubmed

Egy másik (humán) kutatás bebizonyította, hogy erős összefüggés van az emberek együttérzőképessége (és viselkedése) és jólléte, boldogsága, egészsége és élettartama között. Ez a tanulmány azt is kiemelte, hogy ez akkor igaz, ha az együttérzésből fakadó viselkedést nem viszik túlzásba és nem érzik túlterheltnek magukat a segítő szerepeik miatt.

Forrás: https://link.springer.com/article/10.1207/s15327558ijbm1202_4

Egy újabb kísérlet az oxitocin, a ködődésért (is) felelős hormon szerepét vizsgálta szintén az érelmeszesedés kapcsán. A kutatás szerint ez a neuropeptid nem csak a társas kötődéses viselkedésben vesz részt, hanem a szív- és érrendszeri egyensúly fenntartásában: „A magas vérzsírszintű állatok, amelyeket elszigetelt vagy stresszes szociális környezetben tartanak, kiterjedtebb érelmeszesedést mutatnak, mint azok, amelyek társas, pozitív közegben élnek.” „(…)az oxitocin gátolni tudja az érelmeszesedéses elváltozások kialakulását és a zsírszöveti gyulladást” A biztonságos kapcsolódás és kötődés (az oxitocin általi hatás révén) tehát érelmeszesedés- és gyulladáscsökkentő hatású, mely rengeteg komoly betegség (többek között a stroke) oka lehet.

Forrás: https://journals.lww.com/bsam/abstract/2010/05000/oxytocin_attenuates_atherosclerosis_and_adipose.8.aspx

Egy érdekes szisztematikus metaanalízis pedig nagyon meredek következtetésre jutott: „a társadalmi elszigeteltség összefüggésben áll a felnőttek körében a bármilyen okból bekövetkező halálozás fokozott kockázatával.” Az elszigetelődés tehát egy letális kockázati faktor! A „magányos” felsővezetői működési forma és a segítők önmagukat segítségtől elzáró viselkedése tehát igen komoly rizikót előrevetítő viselkedés.

Forrás: https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0280308

Ha hosszútávon is egészséges, teljes életet szeretnél vezetőként vagy segítőként, jelentkezz be hozzám a kapcsolati felvételi linken online konzultációra, hogy személyre szabott ajánlatott tudjak számodra adni.

Nem klisékben gondolkodom.

Én NEKED akarok segíteni.