Szakmai legitimitási szorongás – amikor nem a tudás kevés, hanem a belső felhatalmazás bizonytalan

Van olyan szakmai bizonytalanság, ami nem a tudás hiányából fakad. Ha volt már olyan érzésed szakemberként vagy vezetőként, hogy kívülről minden rendben van, belül mégis éget a kérdés: "biztosan helyénvaló, amit csinálok?", akkor nem vagy egyedül – és valószínűleg nem is vagy inkompetens.

A szakmai legitimitási szorongás nem az inkompetenciáról szól, hanem arról, amikor egy szakember belsőleg nem érzi stabilnak a saját szakmai felhatalmazását – különösen gyorsan változó, inter- és transzdiszciplináris területeken.

Milyen egy ilyen segítő/vezető?

Nehéz ezt körülírni, mert nem érzi magát inkompetensnek. Lehet, hogy rendkívül magabiztosnak látszik. Nem gondolja, hogy „átverné” a környezetét. Mégis gyakran felmerül benne a kérdés: „Valóban rendben van-e, hogy ebben a szerepben vagyok?” "Biztosan jó, amit csinálok?"

Ezt az élményt gyakran – pontatlanul – az „imposztor szindróma” címkéjével illetik. Pedig sok esetben nem erről van szó. Egy másik, kevésbé nevesített jelenség működik a háttérben: a szakmai legitimitási szorongás.

Mi az a szakmai legitimitási szorongás?

A szakmai legitimitási szorongás nem a hozzáértés hiányáról, inkompetenciáról vagy etikai kifogásolhatóságról szól, hanem arról, hogy az ember belsőleg nem érzi elég stabilnak a saját szakmai felhatalmazását vagy identitását.

Egy ilyen személy belső monológja valahogy így hangzik:

"Nem azt kérdés magammal kapcsolatban, hogy tudok-e eleget, hanem azt, hogy jogszerű, védhető és helyénvaló-e, amit ebben a szerepben teszek és képviselek."

Miért félrevezető erre az „imposztor szindróma” kifejezés?

Az imposztor narratíva jellemzően ezt feltételezi:

• az ember belül inkompetensnek érzi magát,
• úgy gondolja, hogy a sikerei félrevezetők,
• attól fél, hogy „lebukik”

A szakmai legitimitási szorongás ezzel szemben:

• elismeri a megszerzett tudást és tapasztalatot,
• komolyan veszi a visszajelzéseket,
• nem a képességeket, hanem a kereteket és jogosultságokat kérdőjelezi meg.
• Ilyenkor a belső kérdés inkább így hangzik:
  • „Elég világosak a szakmai határaim?”
  • „Megfelelően van-e elnevezve, amit csinálok?”
  • „Van-e erre társadalmilag elfogadott hely?”

Ez nem önbizalomhiány, hanem strukturális bizonytalanság belső megélése.

Kik érintettek leginkább?

A szakmai legitimitási szorongás gyakran megjelenik:

• vezetőknél, akik új szerepbe lépnek
• coachoknál, szupervízoroknál
• segítő szakmák határterületein dolgozóknál
• integratív, interdiszciplináris szemléletű szakembereknél
• olyanoknál, akik nem férnek bele egyetlen klasszikus szakmai kategóriába

Különösen ott erős, ahol:

• a jogi és etikai keretek nem teljesen egzaktak,
• a szakmai identitás gyorsabban változik, mint a szabályozás,
• nincs egyetlen „mindent legitimáló” végzettség.

A szakmai legitimitási szorongás három leggyakoribb belső kérdése

1. „Megállja-e a helyét szakmailag, amit képviselek?”

Ez nem tudáskérdés, hanem védhetőség-kérdés.

Az ember nem azt mérlegeli, hogy ért-e hozzá, hanem azt, hogy:

„Ha kívülről, szigorú szakmai szemmel néznék, rendben lenne-e?”

2. „Nem lépem-e át észrevétlenül a kompetenciahatáraimat?”

Ez a kérdés gyakran együtt jár magas etikai érzékenységgel.

A gond nem az, hogy a határok nincsenek meg, hanem az, hogy folyamatos belső ellenőrzés alatt állnak.

3. „Mikor fogom végre belül is stabilnak érezni, hogy elég, amit hozok?”

Ez a kérdés nem hangos, inkább fárasztó.

Gyakran így jelenik meg:

„Még egy képzés…”

„Még egy minősítés…”

„Még egy szakmai cím…”

De a belső megnyugvás elmarad, mert a probléma nem tudás-, hanem önfelhatalmazási szinten van.

Miért nem oldja meg ezt automatikusan egy újabb végzettség?

Mert a szakmai legitimitási szorongás:

• nem információhiány,
• nem képzetlenség,
• hanem identitásbeli bizonytalanság.

Egy újabb diploma, papír, minősítés átmenetileg csökkentheti a szorongást, de nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy „milyen szakembernek van jogom lenni?”

Ezért érzik sokan, hogy:

„Ha megszerezném, sem változna igazán semmi.”

Integratív szakemberek és a „nehezen elnevezhető” szakmai identitás

Sok coach és szupervízor: inter- vagy transzdiszciplináris szemléletből gondolkodik, rendszerszemléletet használ, különböző módszertani elemeket integrál, nem terápiát végez, hanem például reflektív kísérést.

Ez önmagában nem illegitim, hanem például „integratív, reflektív coaching / szupervízió, magas pszichológiai műveltséggel, terápiás identitás felvétele nélkül”.

A nehézség ott van, hogy erre kevés közérthető szakmai címke létezik, ami könnyen belső bizonytalansághoz vezethet.

Hogyan különíthető el az egészséges szakmai óvatosság a legitimitási szorongástól?

Két hasznos szempont:

• Ha a kétely konkrét szakmai lépéshez vezet (pl. konzultáció, átirányítás, határmeghúzás), akkor egészséges óvatosságról van szó.
• Ha a kétely globálisan a szakmai létjogosultságot kérdőjelezi meg, akkor nagy eséllyel legitimitási szorongásról beszélünk.

Nem minden belső kritikus hang a realitást szolgálja!

Lehet valaki etikus, kompetens, magasan kvalifikált szakember erős önreflexióval, szakmai identitásbeli bizonytalansággal  és/vagy „könyörtelen mércék, hiperkritikusság” sémával.

Zárógondolatok

A szakmai legitimitási szorongás nem azt jelenti, hogy valaki „kevés”. Sokszor éppen az ellenkezőjét jelzi. Gyakran a magas felelősségérzet, a reflektivitás és az etikai érzékenység mellékhatása.

Ha magadra ismertél, fontos tudnod:

• ez nem egyéni hiba,
• nem pszichés gyengeség,
• és nem biztos, hogy a következő végzettség a megoldás.

Könnyen lehet, hogy a megoldás következő lépése nem egy „újabb bizonyíték”, hanem a saját szakmai legitimitásod belső megengedése, megerősítése.

A szakmai identitást nem készen kapjuk. Nem megszerezzük. Nem elnyerjük. Nem megtanuljuk. A szakmai identitásba belenövünk. Belelépünk, a részévé válunk, majd belakjuk azt. Ezt egyetlen papír vagy pecsét sem fogja megadni. Ez nem képzés-kérdés, hanem szupervíziós téma.

Ha szeretnél a szakmai identitásod erősítésén dolgozni, szupervíziós térben szívesen kísérlek. A szakmai identitásmunkád nálam is transzdiszciplináris szemléletben történik neuropszichológiai alapon, rendszerszemléletben.

Írj a kapcsolatfelvételi ponton vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen keresztül és egyeztessünk még ma!