A jövő professzionális segítő szakembere nem csak technikákban, irányzatokban, módszerekben és eszközökben gondolkodik, hanem tisztában van azzal, hogy az elsődleges „eszköz”, amit használ, az ő maga: a saját egyéni és szakmai személyisége, működése, melyet a szakmai mentoring és szupervízió keretein belül tud fejleszteni. Ugyanilyen erőteljes eszköz a szakmai kommunikáció, melyben mindez tükröződik. Lehet bárki bármilyen jól képzett, nagyszerű szakember, ha nem képes partnerként, megfelelő minőségben kommunikálni a klienseivel, a praxisának hosszútávú sikertelensége borítékolható. Ezzel szemben, a magas érzelmi intelligenciájú, jól kommunikáló, de kevésbé képzett kollégák hatékonysága hatványozottan nőni fog.

Számos kutatás igazolta, hogy az egészségügyi kommunikáció és a kontextuális hatások alakítása által képesek vagyunk közvetlenül hatni a páciens belső gyógyulási mechanizmusaira. Képesek vagyunk konkrét biokémiai és biofizikai változásokat generálni a pácienseink szervezetében csupán azzal, ahogyan megjelenünk, viselkedünk ill. azzal, ahogyan a pácienssekkel kontaktusba lépünk verbális és nonverbális tekintetben. Miért ne használnánk fel ezt más segítő beszélgetések tekintetében is?

A már ismert placebo hatás sem a „pirulától” válik gyógyhatású tényezővé, hanem a (verbális és nonverbális) kommunikációs körülmények által, amik közepette a páciens megkapja. Képesek vagyunk a páciens gyógyulási folyamatait facilitálni, gátolni, sőt még traumatizálni is tudjuk a pácienseinket (nocebo), ha nem megfelelően kommunikálunk velük.

• Kezdő szakemberként kevés módszerrel is maximális önbizalommal és
  hatékonysággal működhess.
• A klinesek és kollégák együttműködésének megnyerésében, a kétoldali partneri
  viszony megerősítésében.
• Kellemetlen, nehéz szituációk, konfliktusok szakszerű kezelésében.
• Krónikus, „nehéz” esetek kezelésében.
• A professzionális hatás és működés fejlesztésében.
• A kommunikációs placebók etikus, tudatos alkalmazásában.
• A kommunikációs nocebók és traumatizáló kommunikáció kiiktatásában.

A NorahCoaching Szakmaspecifikus Kommunikációs tréning effektusai tudományos kutatások által feltérképezett mechanizmusokon, jól alátámasztott módszereken és eszközökön alapuló hatékony kommunikációs-stratégiai eszközök. Az ilyen módon fejlesztett, tudatos kommunikációval bizonyítottan növelhető a segítő beszélgetések hatékonysága. A „kommunikációs placebok” egy kulcsfontosságú fejlesztendő terület, amennyiben valaki professzionális szinten szeretne segítő szolgáltatást nyújtani.

• Amy Cuddy szociálpszichológus irodalmai (jelenlét, imposztor szindróma)
• Asszertív kommunikáció
• Bessel Van Der Kolk kutatásai és irodalmai (pl. A test mindent számon tart c. könyv)
• Coaching kompetenciák és etikai normák, coaching eszközök és módszerek (pl. brief,
  gestalt, NLP)
• Eric Berne – Emberi játszmák (Tranzakcióanalízis, Játszmák)
• Giacomo Rizzolatti kutatásai alapján ismert tükörneuronrendszer működése
  (kutatások, kísérletek)
• Giacomo Rosettini – Kontextuális hatások a fizioterápiában (kutatások, kísérletek)
• Helyzetfüggő vezetés – szituatív vezetési technikák
• Joe Navarro – Nonverbális kommunikáció (könyvek, cikkek, oktató anyagok)
• Louis Gifford – Mature Organism Model
• Luigi Onnis, Salvador Minuchin - Pszichoszomatikus rendszerelméletek,
  családterápiás rendszerelméletek
• Pszichológiai tanulmányok és ismeretek: általános- és személyiséglélektan,
  fejlődéslélektan, egészségpszichológiai, krízisek pszichológiája, pszichoszomatika,
  pszichiátriai ismeretek (SZTE – ETSZK, PTF)
• Dr. Máté Gábor irodalmai
• Mediációs technikák
• Dr. Robert Schleip kutatásai, erőadásai
• Rosenthal és Jacobson (1968), Smith, Mackie és Claypool (2016) – Pygmalion effektus
• Stephen W. Porges - Polyvagal Theory
• Suzanne O’Sullivan neurológiai, neuropszichológiai, pszichoszomatikus témájú
  szakmai írásai
• SWOT analízis
• Thomas-Kilmann modell (Konfliktus kezelési stratégiák)
  stb.

„Nem gyógyítok. Kommunikálok. A kommunikáció gyógyít.”

Lehet, hogy segítő szakemberként nehéz elfogadni, de valójában senki nem gyógyít közvetlenül az Istenen és a természetes gyógyító mechanizmusokon kívül. Mi annyit tehetünk, hogy jó segítőként, a lehető legmagasabb ismereteink alapján igyekszünk a szervezet saját, egyéként is működő gyógyulási mechanizmusait segíteni, gyorsítani, a gátló tényezőket lehetőség szerint elhárítani. A szervezet pedig teszi a dolgát és gyógyul magától. Mi csak segítünk, hogy ezt minél zavartalanabbul, gyorsabban és hatékonyabban tehesse.

A segítség nem az, amit te annak szánsz. A segítség az, ami a másik fél számára valódi segítség. Ez pedig ritkán jön kívülről. A segítő csak a kommunikációhoz kell. Ehhez pedig kell egy közös nyelv. Ha te akarsz segítő lenni, az az alap, hogy te tanulod meg az ő nyelvét és azon kommunikálsz.

A kommunikáció gyógyít. A verbális és a nonverbális; a taktilis, a kinesztetikus, az auditív, a vizuális, az olfaktórikus, a mentális, a kognitív, az emocionális ingerek. Ezek válnak kémiai ingerekké is (pl. hormonális feedback, gyulladás csökkentés, stb) és ha jól használjuk őket, nincsenek mellékhatásaik.

Ha segíteni akarsz, először tanulj meg kommunikálni! Önmagaddal, a páciensekkel…
Ha segítségre van szükséged, keress bátran!